Leírás
A Sant'Agostino Múzeum Genova szoborgyűjteménye a Piazza Sarzanón, egy 13. századi kolostor falai között: szobrok, oszlopfők, freskók és sírok, amelyeket a város idővel eltűnt templomaiból és palotáiból mentettek meg, a 10. és a 18. század közötti időszakból.
Az eremita ágostonosok kolostora őrzi az 1260-as gótikus templomot, amelyet ma már nem szentelnek, auditóriumként működik, harangtornya pedig téglából épült, csempékkel burkolva. A kiállítás két kerengő körül kanyarog: az egyik késő középkori, háromszög alaprajzú, a másik négyzet alakú, 17. századi.
A leghíresebb mű Brabanti Margit síremléke, VII. Henrik császár feleségéé, aki 1311-ben halt meg Genovában. Töredékei maradtak fenn, ez Giovanni Pisano utolsó nagy alkotása, aki a 14. századi olasz szobrászat mestere volt.
Mellette áll Simone Boccanegra sírja, Genova első dózséé, aki 1363-ban halt meg: az elhunyt nagy természetességgel megfaragott arca őrizte meg számunkra a portréját. A lebontott San Francesco di Castelletto-templomból származik.
A legrégebbi darabok közé tartoznak a San Tommaso-kolostor bizánci stílusú oszlopfői az ezredforduló tájáról, valamint az oroszlánok, amelyek a régi San Siro-templom előcsarnokának oszlopait tartották a 12. századból.
A katedrálisból érkezett a Griffmadár, a város jelképe: félig oroszlán, félig sas, egyszerre utalt a pápaságra és a császárságra. Találsz itt még lerombolt templomokról lefejtett gótikus freskókat és a mediterrán kereskedelem kerámiáiból álló gyűjteményt is.
A reneszánsz a Szent György és a sárkány ábrázolású kapudíszeket hozza, amelyeket a leghatalmasabb családok, elsőként a Doriák, háruk bejárata fölé helyeztek, továbbá Guglielmo Della Porta fiatal Dávidját Góliát fejével.
A barokk részleg meghatározó alakja Pierre Puget, a 17. században Genovában alkotó nagy francia szobrász. Tőle látható egy sor római császárbüszt, a Carrega-Madonna és a Heléna elrablása, amelyen Párisz a hajóra viszi a trójai hősnőt: az utóbbi kettő a Via Garibaldi palotáiból származik.
A napóleoni egyházi javak megszüntetése után a kolostor katonai raktár, karabinieri-laktanya, műhely, asztalosműhely, sőt bábszínház is volt. 1939-ben lett múzeum, a háborús bombázások után pedig Franco Albini műterme építette újjá.
Ne hagyd ki
• Brabanti Margit síremléke.
• Simone Boccanegra sírja.
• A Griffmadár.
• Puget: Heléna elrablása.
• A háromszög alakú kerengő.
Tudtad?
• A múzeumtól vezetett séta indul, amely a Barbarossa-városfal sétányát követi a Porta Sopranáig és a Kolumbusz házáig.
Az eremita ágostonosok kolostora őrzi az 1260-as gótikus templomot, amelyet ma már nem szentelnek, auditóriumként működik, harangtornya pedig téglából épült, csempékkel burkolva. A kiállítás két kerengő körül kanyarog: az egyik késő középkori, háromszög alaprajzú, a másik négyzet alakú, 17. századi.
A leghíresebb mű Brabanti Margit síremléke, VII. Henrik császár feleségéé, aki 1311-ben halt meg Genovában. Töredékei maradtak fenn, ez Giovanni Pisano utolsó nagy alkotása, aki a 14. századi olasz szobrászat mestere volt.
Mellette áll Simone Boccanegra sírja, Genova első dózséé, aki 1363-ban halt meg: az elhunyt nagy természetességgel megfaragott arca őrizte meg számunkra a portréját. A lebontott San Francesco di Castelletto-templomból származik.
A legrégebbi darabok közé tartoznak a San Tommaso-kolostor bizánci stílusú oszlopfői az ezredforduló tájáról, valamint az oroszlánok, amelyek a régi San Siro-templom előcsarnokának oszlopait tartották a 12. századból.
A katedrálisból érkezett a Griffmadár, a város jelképe: félig oroszlán, félig sas, egyszerre utalt a pápaságra és a császárságra. Találsz itt még lerombolt templomokról lefejtett gótikus freskókat és a mediterrán kereskedelem kerámiáiból álló gyűjteményt is.
A reneszánsz a Szent György és a sárkány ábrázolású kapudíszeket hozza, amelyeket a leghatalmasabb családok, elsőként a Doriák, háruk bejárata fölé helyeztek, továbbá Guglielmo Della Porta fiatal Dávidját Góliát fejével.
A barokk részleg meghatározó alakja Pierre Puget, a 17. században Genovában alkotó nagy francia szobrász. Tőle látható egy sor római császárbüszt, a Carrega-Madonna és a Heléna elrablása, amelyen Párisz a hajóra viszi a trójai hősnőt: az utóbbi kettő a Via Garibaldi palotáiból származik.
A napóleoni egyházi javak megszüntetése után a kolostor katonai raktár, karabinieri-laktanya, műhely, asztalosműhely, sőt bábszínház is volt. 1939-ben lett múzeum, a háborús bombázások után pedig Franco Albini műterme építette újjá.
Ne hagyd ki
• Brabanti Margit síremléke.
• Simone Boccanegra sírja.
• A Griffmadár.
• Puget: Heléna elrablása.
• A háromszög alakú kerengő.
Tudtad?
• A múzeumtól vezetett séta indul, amely a Barbarossa-városfal sétányát követi a Porta Sopranáig és a Kolumbusz házáig.