Leírás
A Galleria Nazionale di Palazzo Spinola egy genovai nemesi palota, amely pontosan úgy maradt meg, ahogy egykor lakták: a freskók, a bútorok, a tükrök és a festmények mind a helyükön vannak. A sikátorok szívében, a Piazza di Pellicceria téren áll, és mindezen túl remekművekből álló képtár is található benne.
1958-ban Paolo és Franco Spinola márkik mindennel együtt az államnak adományozták, egyetlen feltétellel: őrizze meg egy történelmi lakóhely arculatát. Így a látogatás során több mint három évszázadnyi genovai nagycsaládi életen vezet végig az út.
Az első nemesi emelet (piano nobile) megmaradt 17. századinak. A nagyterem mennyezetén Lazzaro Tavarone 1614-ben megfestette a lisszaboni ostromot, amely a palota alapítójának, Francesco Grimaldinak a hőstette volt. A szalonokban az eredeti bútorok állnak, némelyiknek a sarkán faragott szakállas fejekkel, valamint itt látható van Dyck Ansaldo Pallavicino-portréja is.
A második emelet a rokokó diadala, Maddalena Doria rendelte meg 1734-ben. A látogatás csúcspontja a Tükörterem (Galleria degli Specchi), amely csupa aranyozott stukkó Bacchus, Vénusz és Ámor körül, a versailles-i divat szerint.
Az egyik szalonban hatalmas, Párizsban vásárolt tükör áll, amely kalandos úton jutott Genovába: szárazföldön Cádizig, onnan pedig tengeren. A falakon Guido Reni, Luca Giordano, Bernardo Strozzi és Valerio Castello képei függenek.
A félemeleten megmaradt a történelmi konyha, olyan állapotban, ahogy a 19. század elején volt: egy nagy kerék működtette azt az ételliftet, amely az ételeket a fölötte lévő emelet ebédlőjébe vitte.
A háborús bombázások után újjáépített harmadik emeleten a legértékesebb darabokat állították ki, köztük Antonello da Messina Ecce Homo-ját. A múzeumhoz tartozik Rubens lovas portréja is, amely Giovanni Carlo Doriát ábrázolja. Csigalépcső vezet fel a teraszra, ahonnan a történelmi belvárosra nyílik kilátás.
A palotát története során csak egyszer adták el: Tommaso Grimaldi sógorának, Ansaldo Pallavicinónak engedte át egy nagy adósság kifizetése végett. Azóta mindig öröklés útján szállt tovább, a Pallavicinóktól a Doriákra, majd a Spinolákra.
Az ebédlőben Agostino Pallavicino dózse portréja függ, aki elsőként viselt koronát és tartott jogart. Ezeket azzal érte el, hogy 1637-ben a Szűzanyát Genova királynőjévé kiáltotta ki, hogy a Köztársaság ne álljon többé egy lépcsőfokkal Európa királyai alatt.
1958-ban Paolo és Franco Spinola márkik mindennel együtt az államnak adományozták, egyetlen feltétellel: őrizze meg egy történelmi lakóhely arculatát. Így a látogatás során több mint három évszázadnyi genovai nagycsaládi életen vezet végig az út.
Az első nemesi emelet (piano nobile) megmaradt 17. századinak. A nagyterem mennyezetén Lazzaro Tavarone 1614-ben megfestette a lisszaboni ostromot, amely a palota alapítójának, Francesco Grimaldinak a hőstette volt. A szalonokban az eredeti bútorok állnak, némelyiknek a sarkán faragott szakállas fejekkel, valamint itt látható van Dyck Ansaldo Pallavicino-portréja is.
A második emelet a rokokó diadala, Maddalena Doria rendelte meg 1734-ben. A látogatás csúcspontja a Tükörterem (Galleria degli Specchi), amely csupa aranyozott stukkó Bacchus, Vénusz és Ámor körül, a versailles-i divat szerint.
Az egyik szalonban hatalmas, Párizsban vásárolt tükör áll, amely kalandos úton jutott Genovába: szárazföldön Cádizig, onnan pedig tengeren. A falakon Guido Reni, Luca Giordano, Bernardo Strozzi és Valerio Castello képei függenek.
A félemeleten megmaradt a történelmi konyha, olyan állapotban, ahogy a 19. század elején volt: egy nagy kerék működtette azt az ételliftet, amely az ételeket a fölötte lévő emelet ebédlőjébe vitte.
A háborús bombázások után újjáépített harmadik emeleten a legértékesebb darabokat állították ki, köztük Antonello da Messina Ecce Homo-ját. A múzeumhoz tartozik Rubens lovas portréja is, amely Giovanni Carlo Doriát ábrázolja. Csigalépcső vezet fel a teraszra, ahonnan a történelmi belvárosra nyílik kilátás.
A palotát története során csak egyszer adták el: Tommaso Grimaldi sógorának, Ansaldo Pallavicinónak engedte át egy nagy adósság kifizetése végett. Azóta mindig öröklés útján szállt tovább, a Pallavicinóktól a Doriákra, majd a Spinolákra.
Az ebédlőben Agostino Pallavicino dózse portréja függ, aki elsőként viselt koronát és tartott jogart. Ezeket azzal érte el, hogy 1637-ben a Szűzanyát Genova királynőjévé kiáltotta ki, hogy a Köztársaság ne álljon többé egy lépcsőfokkal Európa királyai alatt.